Városnézés

Vecsési látnivalók

Vecsés fontosabb épületei a II. világháború idején megsemmisültek. A Halmy kastély, a Kultúrház, a Falusi barokk stílusú templom, az evangélikus templom min-mind az enyészeté lett. A település kiheverte a károkat, a veszteségeket új épületekkel pótolta. Vecsés négy, egymástól jól elkülönülő településrészből áll. Minden településrészen van olyan épület, amelynek megtekintése megéri a fáradságot.

Falu

Legrégebbi településrész. A Fő úton látható az I. világháborús emlékmű a Hősök ligetében. Pest felöli oldalán magányos épület, a hajdani Cifra csárda épülete látható. A több mint 250 éves épülettel szemben az Iskola és a Jókai Mór utca sarkán áll a Szent Kereszt Felmagasztalása templom, amelyet 1963-ban szenteltek fel. Oldalán márványtáblákon olvashatók a II. világháborús áldozatok nevei. A templom jobb oldalán álló haranglábon helyezkedik el Vecsés 1813-ban öntött harangja. A Jókai M. utcában található az 500 személy befogadására alkalmas Szabadtéri Színpad. A Fő úton a 100 éves Gazdakör épülete látható. Szemben vele az ún. Epres, amely különböző rendezvények színhelye. A Fő úton 1996-ban épült Vecsés új épületegyüttese a Falusi Iskola. Aulájában Gizella királyné egészalakos szobra látható. A régi Ecseri út mellett helyezkedik el a Sírkert, benne sok régi sírkővel. A legkorábbi 1801-ből származik.

Felsőtelep

A vasútépítés lendületet hozott Vecsés életében. A Felsőtelep az 1800-as évek második felében és az 1900-as évek elején jött létre. Két központja van:
Egyik a Petőfi tér. Itt található Vecsés legnagyobb oktatási intézménye, a Petőfi Sándor Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium. Az épület csatlakozik a mellette épült neoromán stílusú, Petrovácz Gyula által tervezett Jézus Szentséges Szíve nevét viselő és 1921. április 23-án felszentelt templomhoz.
A templom festményei secco technikával készültek és mondhatjuk, hogy az Árpádházi szentek arcképcsarnoka. A szentéj képeit ifj. Lelkes András festette. Ezek a következők: Szt. Gellért, Boldog Özséb, Boldog Mór, Magyarok Nagyasszonya, Kapisztrán Szt. János. A hajó képeit Leszkovszky Antal festette. Szt. István, Szt. László, Boldog Gizella, Szent Margit. A főoltár szobrát id. Máriahegyi János alkotta. A templommal szemben látható Buza Barna Kossuth díjas szobrászművész alkotása a Petőfi szobor.
A településrész másik központja (és egyben egész Vecsésé is) a Szent István tér. A parkban látható a Millennium tiszteletére emelt Koronás Ivókút, (amely Seres János és Szórádi Zsigmond alkotása), az Újratelepítési emlékmű, az 56’-os forradalom 40. évfordulójára készült emlékoszlop. A tértől kb. 50 m-re az Ipartestület falán látható a Nemzetőr emléktábla, valamint a teret lezáró Városháza falán a Grassalkovich emléktábla. Az Erkel Ferenc utcában épült az Evangélikus templom, az Árpád utcában pedig a Református templom.
A vasút déli oldalán két fiatalabb településrész alakult ki.

Az Andrássy telep

Az 1910-es években parcellázták az Andrássyak birtokát. A településrész a néhai miniszterelnök nevét viseli. A Kinizsi utcán sétálva az Erzsébet térre érkezünk.

Itt található látnivalók:
Szűz Mária Szeplőtelen Szívéről elnevezett, Kreybig László és Árkay Bertalan által tervezett modern gótikus stílusú templom, amelyet 1959. december 14-én szenteltek fel. Fő értéke a 11 mázsás carrarai márványból készült madonna szobor, amely kb. 150 éves. Két mellékoltára van, jobb oldalon az Irgalmas Jézus, bal oldalon Szent Hedvig. Mind a két képet lengyel művész festette. A Szt. Hedvig mellékoltárában helyezték el a nevezett szent ereklyét. A jobb oldali mellékoltár lapján írta Fekete István Tíz szál gyertya c. regényét. A térről nyílik az Andrássy Gyula Általános Iskola. Földszinti aulájában látható az Aradi Vértanúk emlékfal, a 1,7×2,1 m-es táblával, a vértanúk tárgyainak fényképeivel, Sissy és Gróf Andrássy Gyula mellképeivel és a címerekkel.
Az iskola előtti parkban áll az Aradi Vértanúk tiszteletére elhelyezett emléktábla és kopjafa.

Halmi telep

Halmy József földbirtokos 1931. július 9-én felparcelláztatta földbirtokának egy részét, amellyel megteremtette a jelenlegi településrész alapjait.
Területén volt a hajdani kastély, présház. Az előbbi elpusztult. Egy megmaradt lépcsőjét a Falusi templomba építették. Területén található a Sportpálya, amelyet Halmy József adományozott Vecsés sportolni vágyó ifjúságának.
A Klapka és a Kikindai utcák találkozásánál épült 1950-ben a Szent Erzsébet kápolna, amelyet 2000/2001-ben templommá bővítettek. A templom előtt áll a Millenniumi kereszt. A templomtól kb. 150 méterre a Halmy József téren található a Halmi Telepi Általános Iskola, bejárata előtt Goldmann György Munkás c. szobra látható.

Művelődés, szórakozás

2013-ban adták át a Bálint Ágnes Kulturális Központot, és az épületben kapott helyet a Róder Imre Városi Könyvtár is, amelyben az olvasni vágyók több ezer kötet közül válogathatnak. Itt tekinthető meg településünk helytörténeti gyűjteménye is.
A város Fő terén lévő Bálint Ágnes Kulturális Központban pezsgő élet folyik, benne pedig a Mazsola játszóház nyújthat kikapcsolódást a gyerekeknek.
Bálint Ágnes írónő neve több generáció számára is ismerős lehet. Nevéhez fűződnek olyan mesefigurák, mint Frakk, Kukori és Kotkoda, Mazsola és Tádé, és a felsorolás közel sem teljes. Az írónő Vecsésen élt és alkotott. Munkásságát a róla elnevezett Emlékház őrzi, amely a Barcsai utca 1. szám alatt található. További információkat a www.balintagnes.hu oldalon olvashatnak.
A vecsési sváb lakosság kitelepítések 65. évfordulóján a Jókai Mór utca 6. szám alatt átadták a német nemzetiségi Tájházat. A kiállítóhely a település egykori központjában található, a századfordulós épület két szobáját, konyháját és kamráját a lakosságtól ajándékba kapott tárgyakkal rendezték be.