Testvérvárosok

Rheinstetten (Németország)

A testvérvárosi kapcsolat kialakulása (Frühwirth Mihály összefoglalása)

„1946-ban sok ezer magyarországi németet is megfosztottak mindenétől, űzték el otthonából. Legtöbbjük Württenbergben és Badenban lelt otthonra. Az elűzöttek szülőföldszeretetét semmi sem törte meg. Közülük kerültek ki az első német turisták, amikor a vasfüggönyön kiskapu nyílt.

Az 1980-as években Baden-Württenbegben létrehozták a Donauschwäbische Stiftungot, a Duna-menti németek alapítványát.

Ez az alapítvány szorgalmazta, kezdeményezte, hogy német városok, falvak keressenek kapcsolatot mindenekelőtt olyan magyarországi településekkel, ahol német nemzetiségiek élnek. Így kerültünk mi is Rheinstetten önkormányzatának látóterébe.

Az első látogatás 1990 nyarán történt. Akkor keresett fel bennünket Kurt Roth polgármester és Rudi Lang alpolgármester úr. Kölcsönös látogatások követték egymást. Roth polgármester úr szavával élve: háromévi jegyesség után 1993 májusában megköttetett a partnerkapcsolat.

Az évek során résztvevői lettek: az óvoda, iskolák, egyesületek, énekkar, tánccsoport, zenekar és meghatározó résztvevővé vált az egyház is. A kapcsolatnak nemcsak mi voltunk részesei, de rajtunk, itt élő svábokon lendített a legtöbbet, meghatározóvá vált az életünkben. Erősítette az identitásunkat, felértékelte a kulturális örökségünket, nyilvánvalóvá tette a nyelv fontosságát. Igényesebbé tett mindnyájunkat.

Amikor megköttetett, még élt Rheinstettenben is, az a generáció, amely az elűzés áldozata volt. Ők lettek a vendéglátóink és jórészt a vendégeink is. Az idő előrehaladtával a számuk fogy. A fiatalabb generáción múlik, mi lesz a kapcsolatunk sorsa. A partnerkapcsolat erkölcsi támogatását a jövőben sem nélkülözhetjük, az események, a jelek, amelyeket érzékelünk, erre utalnak. Ahogyan a kívülre szakadt magyarok igénylik az anyanemzet támogatását, hozzá hasonlót remélünk, kérünk mi is.”

Gyergyószárhegy (Románia)

A testvérvárosi kapcsolat kialakulása (Gál István írásából)

Valamikor a kilencvenes évek elején, az első önkormányzati ciklus idején, egy MDF ülésen vetődött fel először az idény, hogy alakítsunk ki testvér-települési kapcsolatot egy erdélyi vagy felvidéki településsel. Az elhatározás tehát megszületett, de a végrehajtása váratott magára egészen 1996-ig. Az Önkormányzat Oktatási,- Művelődés,- és Sport bizottságában döntés született arról, hogy egy küldöttség induljon el Erdélybe és kísérelje meg a testvér-települési kapcsolat kialakítását és felvételét olyan településsel, melynek nincs magyarországi kapcsolata. A döntésnek megfelelően 1996. október 24-én egy hattagú küldöttség indult el az ismeretlen felé a kitűzött cél megvalósítása érdekében. Hosszú utazás után jutottunk el a Gyergyói-medencében fekvő Gyergyószárhegy nevű településre. A község szemrevételezése után megkerestük a település polgármesterét, és ismertettük jövetelünk célját. A polgármester úr részéről fogadókészség mutatkozott a kapcsolatteremtést illetően és úgy beszéltük meg, hogy a két település képviselőtestülete a decemberi ülésén megtárgyalja, és egymással közli a döntést.

Gyergyószárhegy testülete elfogadta, hogy a két település létesítsen kapcsolatot egymással. Döntésük ismeretében ült össze Vecsés Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete 1996. december 17-én és hozta meg a határozatot a partnerkapcsolat kialakításáról.

A tárgyalások lebonyolítására Molnár Imre polgármester az OMSB elnökét, Gál Istvánt bízta meg. Felhatalmazta, hogy a partnerkapcsolat létesítését illetően valamennyi kérdésben teljes jogkörben eljárjon és a döntéseket, megállapodásokat a polgármester nevében aláírja és azt a „Polgármester” megnevezésű pecséttel ellássa.

A küldöttség tagjai a következő személyek voltak:

Almási János képviselő, alpolgármester; Tóth Elemér képviselő, Gazdasági Bizottság elnöke; dr. Jós Miklósné képviselő, Jogi- és Ügyrendi Bizottság elnöke; dr. Fekete Károly képviselő, Egészségügyi Bizottság elnöke; Szomorú Elemérné képviselő, Szociális Bizottság elnöke; dr. Patkós József általános iskolai igazgató; Tóth Elemérné a Zeneiskola igazgatója; Szomorú Elemér; dr. Jós Miklós; Gál Istvánné; Nagy Zoltán; Nagy Gyöngyvér; dr. Fekete Károlyné vecsési lakosok; Kajos Ilona a Családi Iroda vezetője.

A testvérvárosi kapcsolatáról a dokumentumot végül Len Emil, Gyergyószárhegy- és Molnár Imre Vecsés akkori polgármestere írta alá 1997. augusztus 20-án.