Vecsés és a környező települések vízhálózata ügyében levelet írt Szlahó Csaba polgármester Dr. Szűcs Lajos országgyűlési képviselőnek, a vízhálózati problémák mielőbbi megoldásában való közbenjárását kérve. A vecsési polgármester által megfogalmazott alábbi levelet aláírta Gyál, Üllő, Ecser, Gyömrő és Maglód polgármestere is.
Tisztelt Országgyűlési Képviselő Úr!
Magyarország Kormánya az Európai Unió társfinanszírozásának segítségével célul tűzte ki a fenntartható vízgazdálkodás előmozdítását, a biológiai sokféleség megőrzését, városi zöld infrastruktúra létrehozását, a környezetszennyezés csökkentését. Értesüléseink szerint, a Kormány elhatározott szándéka, hogy a víziközműrendszerek és zöld-kék infrastruktúra megújítása érdekében pályázatot írjon ki. A pályázat részleteinek kidolgozására és a társadalmi egyeztetés lebonyolítására az Innovációs és Technológiai Minisztérium kapott megbízást, melynek eredményeként a pályázati felhívás tervezete már év elején megjelent a hivatalos fórumokon, de a konkrét pályázati kiírással azóta nem találkoztunk.
A társadalmi egyeztetésre kiírt anyag nagy örömet okozott számos önkormányzatnak, közte a budapesti agglomeráció dél-keleti szektorában találhatóknak is.
Településeinken a vízhálózat kiépítése a 60-as és a 70-es években kezdődött az akkor ismert és rendelkezésre álló technológiák segítségével. Mára ezek a rendszerek elavultak, cseréjük, felújításuk aktuálissá vált.
A 80-as évek eleje óta ezen térség a kedvező gazdaság-földrajzi adottságai miatt rendkívüli változásokon ment át, mely folyamat a mai napig zajlik, sőt az elmúlt években új lendületet kapott. Egyrészt a jobb megélhetés reményében rengeteg család költözött az itt található városokba, falvakba, másrészt a repülőtér és az autópályák közelsége miatt rengeteg hazai és külföldi vállalkozás települt le ebben a szektorban. Ez a dinamikus fejlődés jelentősen növelte az infrastruktúra igénybevételét a vízkivét mennyiségét. A fenti okok együttesen vezettek oda, hogy az amúgy is elöregedő vízhálózat egyre nehezebben szolgálja ki a felmerülő igényeket.
Nehézségeinket tovább tetézi, hogy a térségben fellelhető ivóvíz vas-mangán tartalma meglehetősen magas (bár az egészségügyi határérték alatt mért ) , e két komponens az évtizedek alatt számos kellemetlenséget okozott és okoz az itt élőknek. A vasdioxid lerakódott a csőfalakra és nyomásingadozás, csőtörés esetén – mely egyre gyakoribb - leoldódik onnan, mely meglehetősen gusztustalan sárgás iszappá változtatja az ívóvizünket, a mangán a pangó vezetékekben okozhat kellemetlen szagot.
A víziközmű cégek a hálózataik karbantartására, üzemeltetésére koncentrálnak és jelen működési, jogszabályi keretek között többre nem is képesek. A települések önerőből egy-egy kritikus állapotban lévő rövid szakaszt tudnak kicserélni, de a megoldás nyilván az ütemezett és folyamatos vízhálózat rekonstrukció lehetne. Ennek volumene településeink és ezzel összefüggésben a hálózataink méretétől és állapotától függően a több száz millió forinttól a több milliárd forintig terjed. A helyreállítás költségeihez hozzászámoltuk az útburkolatok cseréjét is, hiszen mára az útjaink többsége szilárd burkolatot kapott.
Az önkormányzatok rendelkeznek a probléma kiküszöböléséhez szükséges tervekkel, ismerjük a hálózatok műszaki állapotát, de a kivitelezéshez szükséges fedezet nem áll rendelkezésünkre. Bonyolítja helyzetünket, hogy párhuzamosan több feladatot kell megoldanunk. Erre példa, hogy hiába telepítenénk a kivételi pontokhoz vas-, mangántalanító berendezéseket a vízminőség javítása érdekében a hálózat cseréjére is szükség van és ez a dilemma fordítva is igaz, hiába a csővezeték cseréje, ha nem telepítünk vas-, mangántalanító berendezéseket. Az elfogadható szolgáltatási színvonalat a hálózat folyamatos öblítésével és mosásával igyekszünk fenntartani, de ez nem szünteti meg a probléma forrását, csak ideiglenesen kezeli, így az újra és újra ismétlődik. Ráadásul az hálózat-öblítés- és mosatás jelentős vízveszteséget okoz.
A településeink közösségi oldalain mára slágertéma egy - egy csőtörés, a sárgás fürdővíz, a tönkre ment technikai eszközök és ruhák képei. A probléma valós és transzparens, a téma napirenden tartásáról különböző, a TASZ által támogatott és részben a Nyílt Társadalom Alapítványok által finanszírozott civil szervezetek gondoskodnak. Az egyik településen éppen egy vas-mangántalanító berendezés létesítéséért gyűjtenek aláírást, holott tudják, hogy „csupán” a megvalósításhoz szükséges fedezet hiányzik.
(Vecsés estében a víz- és csatornaszolgáltató, a DPMV Zrt. adatai alapján hozzávetőleg 100 kilométernyi vízvezetéket kellene kicserélni, és egy vas-mangántalanító berendezést felszerelni. Ennek a becsült költsége 2020-ban 5 milliárd forint volt.)
Tisztelt Képviselő Úr, a fent bemutatott állapot országszerte számos más települést is érint, ezért kérjük Önt, hogy a probléma hatékony megoldása érdekében, belátható időn belül szíveskedjenek forrást biztosítani, mielőtt az egészséges ívóvízszolgáltatás veszélybe nem kerül.
2021. november 2.
Szlahó Csaba Gál Zsolt
Vecsés Város polgármestere Ecser Nagyközség polgármestere
Pápai Mihály Gyenes Levente
Gyál Város polgármestere Gyömrő Város polgármestere
Tabányi Pál Kissné Szabó Katalin
Maglód Város polgármestere Üllő Város polgármestere
A polgármesterek által aláírt levelet Dr. Szűcs Lajos országgyűlési képviselő november 8-án átadta Schanda Tamásnak, az Innovációs és Technológiai Minisztérium stratégiai államtitkárának.
