Vecsési látnivalók
Vecsés fontosabb épületei a II. világháború idején megsemmisültek.
Halmy kastély, Kultúrház, Falusi barokk stílusú templom, evangélikus templom min-mind az enyészeté lett. A település kiheverte a károkat, a veszteségeket új épületekkel pótolta. Vecsés négy, egymástól jól elkülönülő településrészből áll. Minden településrészen van olyan épület, amelynek megtekintése megéri a fáradságot.
Falu
Legrégebbi településrész. A Fő úton látható az I. világháborús emlékmű a Hősök ligetében. Pest felöli oldalán magányos épület, a hajdani Cifra csárda épülete látható. A több mint 250 éves épülettel szemben az Iskola és a Jókai Mór utca sarkán áll a Szent Kereszt Felmagasztalása templom, amelyet 1963-ban szentelték fel. Oldalán márvány táblákon olvashatóak a II. világháborús áldozatok nevei. A templom jobb oldalán álló haranglábon van elhelyezve Vecsés 1813-ban öntött harangja. A Jókai M. utcában található az 500 személy befogadására alkalmas Szabadtéri Színpad. A Fő úton a 100 éves Gazdakör épülete látható. Szemben vele az ún. Epres, amely különböző rendezvények színhelye. A Fő úton 1996-ban épült Vecsés új épületegyüttese a Falusi Iskola. Aulájában Gizella királyné egészalakos szobra látható. A régi Ecseri út mellett helyezkedik el a Sírkert, benne sok régi sírkővel. A legrégebbi 1801-ből származik.
Felsőtelep
A vasútépítés lendületet hozott Vecsés életében. Az 1800-as évek második felében és az 1900-as évek elején jött létre.
Központja kettő is van.
Petőfi tér. Itt található Vecsés legnagyobb oktatási intézménye, a Petőfi Sándor Ált. Isk. Gimn. és Szakközépiskola. Az épület csatlakozik a mellette épült neoromán stílusú, Petrovácz Gyula által tervezett Jézus Szentséges Szíve nevét viselő és 1921. április 23-án felszentelt templomhoz.
A templom festményei secco (szekkó) technikával készültek és mondhatjuk, hogy az Árpádházi szentek arcképcsarnoka. A szentéj képeit ifj. Lelkes András festette.
Ezek a következők: Szt. Gellért, Boldog Özséb, Boldog Mór, Magyarok Nagyasszonya, Kapisztrán Szt. János.
A hajó képeit Leszkovszky Antal festette. Szt. István, Szt. László, Boldog Gizella, Szent Margit.
A főoltár szobrát id. Máriahegyi János alkotta. A templommal szemben látható Buza Barna Kossuth díjas szobrászművész alkotása a Petőfi szobor.
A településrész másik központja -és egyben egész Vecsésé is- a Szent István tér. A parkban látható, a Millenneum tiszteletére emelt Koronás Ivókút, amely Seres János és Szórádi Zsigmond alkotása,az Újratelepítési emlékmű, az 56-os forradalom 40. évfordulójára készült emlékoszlop. A tértől kb. 50 m-re az Ipartestület falán látható a Nemzetőr emléktábla, valamint a teret lezáró Városháza falán a Grassalkovich emléktábla.
Az Erkel Ferenc utcában épült az Evangélikus templom –ez már a harmadik templom 80 év alatt- amely Martin Luther King nevét viseli és 1971. október 10-én szentelték fel.
Az Árpád utcában található az 1925. május 31-én felszentelt Református templom.
A vasút déli oldalán két fiatalabb településrész alakult ki.
Az Andrássy telep
Az 1910-es években parcellázták az Andrássyak birtokát. A településrész a néhai miniszterelnök nevét viseli. A Kinizsi utcán sétálva az Erzsébet térre érkezünk.
Itt található látnivalók:
Szűz Mária Szeplőtelen Szívéről elnevezett, Kreybig László és Árkay Bertalan átlal tervezett modern gótikus stílusú templom, amelyet 1959. december 14-én szenteltek fel. Fő értéke a 11 mázsás carrarai márványból készült madonna szobor, amely kb. 150 éves. Két mellékoltára van, jobb oldalon az Irgalmas Jézus, bal oldalon Szent Hedvig. Mind a két képet lengyel művész festette. A Szt. Hedvig mellékoltárában helyezték el a nevezett szent ereklyéjét. A jobb oldali mellékoltár lapján írta Fekete István Tíz szál gyertya c. regényét. A térről nyílik a Gróf Andrássy Gyula Általános Iskola. Földszinti aulájában látható az Aradi Vértanúk emlékfal, a 1,7x2,1 m-es táblával, a vértanúk tárgyainak fényképeivel, Sissy és gr. Andrássy Gyula mellképeivel és a címerekkel.
Az iskola előtti parkban látható az Aradi Vértanúk tiszteletére elhelyezett emléktábla és kopjafa. Az Erzsébet téren kerül felállításra a Deák F. u. tengelyében az 5 m magas II. világháborús emlékmű, a plébánia kertjében a 4 m magas, 6 m hosszú Trianon emlékmű.
A terület Vecsés egyik legszebb tere.
Halmi telep
Halmy József földbirtokos 1931. július 9-én parcelláztatta földbirtokának egy részét, amellyel megteremtette a jelenlegi településrész alapjait.
Területén volt a hajdani kastély, présház.
Az előbbi elpusztult. Egy megmaradt lépcsőjét a Falusi templomba építették. Területén található a Sportpálya, amelyet Halmy József adományozott Vecsés sportolni vágyó ifjúságának.
A Klapka és a Kikindai utcák találkozásánál épült 1950-ben a Szent Erzsébet kápolna, amelyet 2000/2001-ben templommá bővítettek. A templom előtt áll a Millenniumi kereszt. A templomtól kb. 150 méterre a Halmy József téren található a Halmi Telepi Általános Iskola, bejárata előtt Goldmann György Munkás c. szobra látható. Érdemes megtekinteni a Küküllői utca elején látható faragott székely kapu.
Művelődés, szórakozás
Vecsés azon kevés települések egyike, amely szabadtéri színpaddal rendelkezik. (Jókai Mór u. 8. sz.) A nézőtéren 500 fő számára van hely. Évente több alkalommal nagyszabású rendezvények lebonyolítására kerül sor. Ezen rendezvényekről a helyi újságokból és televízióból értesülhetnek az érdeklődők.
Az olvasni vágyók több ezer kötet közül válogathatnak. A Róder Imre Városi Könyvár és a Gyermek könyvtár a 2013 májusában átadásra került Bálint Ágnes Kulturális Központ épületében kapott helyet. Itt megtekinthető a helytörténeti gyűjtemény és az internetes hozzáférhetőség is biztosított.
A város Fő terén található a Bálint Ágnes Kulturális Központ, amelyben pezsgő élet folyik. A Művelődési Ház keretében működik a település neves festőjének–Gammel József-nevét viselő Képzőművészeti Kör. Ugyancsak itt működik a Kisspista Színház, a gyermekek számára pedig a Mazsola játszóház nyújthat kikapcsolódást.
Bálint Ágnes írónő neve több generáció számára sem ismeretlen. Nevéhez fűződnek olyan mesefigurák, mint Frakk, Kukori és Kotkoda, Mazsola és Tádé, és a felsorolás közel sem teljes. Az írónő Vecsésen élt és alkotott. Munkásságát a róla elnevezett Emlékház őrzi, amely a Barcsai utca 1. szám alatt található. További információkat a www.balintagnes.hu oldalon olvashatnak.
A vecsési sváb lakosság kitelepítések 65. évfordulóján a Jókai Mór utca 6. szám alatt átadták a német nemzetiségi Tájházat. A kiállítóhely a település egykori központjában található, a századfordulós épület két szobáját, konyháját és kamráját a lakosságtól ajándékba kapott tárgyakkal rendezték be.
Múzeumok
Vecsésen két múzeum található. Legrégibb a Gáz- és Olajszállító Vállalat területén van, és a kőolaj feldolgozásával, szállításával kapcsolatos MOL Rt „látnivalóit” mutatja be. A múzeum az Új Ecseri út felől közelíthető meg. Telefon: 06-29-350-349, 352-448
A legfiatalabb a Halmi Telepi Általános Iskola épületében található, 2005-ben létesített Iskola Múzeum. Látogatható egész nap. Belépő nincs.
Megközelíthető: Vecsés, Halmy József tér 1. Telefon: 06-29-350-338
Ünnepek, események
Minden település életében vannak különleges napok, ünnepek amelyek kapcsolódhatnak állami rendezvényekhez. Így van ez Vecsésen is. Az ünnepek, események fontosak az emberek életében. Ilyenkor az emberek közelebb kerülnek egymáshoz. Ha meglátogatja valaki településünket ünnepek alkalmából és késztetést érez a részvételre, megteheti. A rendezvényekről az újságból és tv-ből értesülhetnek a polgárok. Vannak olyan ünnepek, amelyek időpontjai állandóak.
-
Magyar Kultúra Napja - Január 22. /a hozzá közelebb eső vasárnap/
-
Nemzeti ünnep - Március 15. Petőfi tér
-
Újratelepítés Városi Ünnep - Június 14. Szt. István tér
-
Államalapító Szt. István király ünnepe. - Augusztus 20. Szt. István tér
-
Káposzta ünnepe, Káposztafeszt - Szeptember közepén, vasárnap, Epres
-
Nemzeti Gyásznap - Október 6. Andrássy telep Erzsébet tér
-
Nemzeti ünnep - Október 23. Szt. István tér
-
A fentieken kívül március végén a Grassalkovich Antal Német Nemzetiségi és Kétnyelvű Általános Iskola rendezésében „Nemzetiségek Kulturális találkozója”; augusztus végén Roma nap; szeptember 12 utáni vasárnap-hétfő Falusi templom búcsúja, Epres.
-
Szeptember vége, október eleje szüreti mulatság,
-
Fogathajtó–verseny /világbajnokságtól függő időpontban/ a Dobrovitz lovas farmon,
A fentieken kívül még számtalan rendezvény gazdagítja a város közösségi életét.
Tisztelt látogatók!
Vecsésnek nincsenek hó sipkás hegyei, zúgó vízesései, nincsenek évszázados épületei. Ezek hiányában is szép nekünk. Hogy miért? Azért, amiért az édesanya szép gyermekének. Hogy az övé, hogy egyetlen. E táj dajkált és felnevelt, anyanyelvet adott, megtanított beszélni. E tájon át kötődünk a múlthoz, s ahhoz a népéhez, amelynek nyelvét beszéljük.
Gál István
Vecsés Város Díszpolgára
Szénási Sándor István
A mi városunk
Koronás kút áll a város főterén,
hol egykor kék medencébe hullt a víz.
Szent István lábainál a felszökő
emlékek fénye nekem a legszebb dísz.
Mint elhagyott padokra visszatérnek
nyári estéken vidám fiatalok,
a cseverésző ivókút hangjára
lelkem ifjúsága újra fellobog.
Nincsenek és nem is voltak mifelénk
csodálatos folyók, hatalmas hegyek,
csak a Kanális, hol halászni, és egy
Ürgedomb, ahol szánkózni lehetett.
De emlékszem még-iskolából jövet
bennünket, gyerekeket-elvarázsolt
Gammel bácsi, a festő, mikor az út
porába botjával csodákat rajzolt.
Itt mindig többre vágytak az emberek:
bár sokat dolgoztak, szerényen éltek,
tűrtek, áldoztak, akarták a szépet-
strandunk volt, mozink és színházi élet,
Most szánt az idő, forgatja a földet,
értékeke vesznek el, s újak születnek,
sáros utcáink lassan mind eltünnek,
sokasodnak a csillogó üzletek.
Velünk együtt megszülettél, kisváros:
bár sorsunk az elmúlás, te gazdagodsz
életünk által, és a Koronás kút
vizében szaporodnak a dallamok.
